A láthatatlan valóság

Milyen sokat adunk a láthatóra! A szemünkkel érzékelhető, a kezünkkel tapintható dolgokra építjük az életünket. Azt hisszük el, amit látunk, és azt tartjuk valóságosnak, ami kézzelfogható. A mai igénk azonban egy egészen másfajta valóságra hívja fel a figyelmünket: a hit valóságára.

A hit nem egy elméleti meggyőződés, nem egy homályos reménykedés, hanem a "nem látható dolgok valósága". Gondoljunk csak bele: mennyi minden van az életünkben, amit nem látunk, mégis valóságos. A szeretet, a bizalom, az öröm, a fájdalom. Ezeket nem tudjuk megfogni, mégis alapjaiban határozzák meg a mindennapjainkat. Isten, a mennyország, az Ő ígéretei is ebbe a kategóriába tartoznak. Nem látjuk őket, mégis a hit által a legvalóságosabb dolgokká válnak számunkra.

Ez a hit adja meg nekünk azt a bizonyosságot, amelyre a lelkünknek annyira szüksége van. Amikor a világ körülöttünk ingadozik, amikor a látható dolgok összeomlanak, akkor a hit által kapaszkodhatunk abba a valóságba, amely nem változik. Ez nem egy naiv optimizmus, hanem egy mély, belső meggyőződés arról, hogy Isten valóságos, az Ő terve jó, és az Ő ígéretei igazak.

Ez a láthatatlan valóság tart meg minket a nehézségek között, ad értelmet a küzdelmeinknek, és erőt a folytatáshoz. Bárcsak mindig ezen a valóságon keresztül nézném a világot! A hit által már most belekóstolhatunk abba az örök életbe, abba a jövőbe, amit Isten készített nekünk. Ez a bizonyosság nem csupán a holnapra vonatkozik, hanem a mai napra is, hiszen tudjuk, hogy Isten velünk van, még ha nem is látjuk Őt.